Mit kezelnek, ha leszokik a dohányzásról

Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék. A nikotin 20—60 mg-ja már halált okozhat.

Az NCCN új irányelvei a dohányzás felfüggesztéséről A felnőtt populációban a depresszív zavarok és a dohányzás a globális betegségteher fő tényezői közé tartoznak, és széles körben dokumentált a dohányzás és a rossz mentális állapot közötti összefüggés is. A folyamat kétoldalú: a dohányzásra való rászokás rontja a mentális állapotot, ugyanakkor a mentális problémáktól szenvedők nagyobb eséllyel szoknak rá a dohányzásra.

Pedig a nikotin éjjel kiürült az agyból, kéne az új adag. Végre előkerül egy szál, a nikotin három másodperc alatt eljut az agyba, a világ újra gyönyörű. De csak húsz percig. A borotválkozás után újra rá kell gyújtani. És ez így megy egész nap.

A kétirányú összefüggés magyarázatára már többféle teória született. Ilyen például annak felvetése, hogy a dohányzás és a mentális állapot hátterében azonos tényezők állhatnak, többek között a genetikai sérülékenység.

A dohányzás pszichológiája

Ismert tény, hogy ha egy dohányos és különösen egy idős dohányos felhagy szenvedélyével, akkor csökken a dohányzás negatív testi hatásainak jelentkezése. De mi a helyzet a mentális egészséggel?

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek.

Az idősebb dohányosok számára ritkábban ajánlják fel, hogy vegyenek részt a leszokást segítő professzionális programokban, mint a fiatalabbaknak, ha leszokik a dohányzásról az egészségügyi mit kezelnek sokszor úgy tapasztalják, hogy idősebb korban kisebb a sikerességi arány.

Ezen túlmenően az orvosok sokszor attól félnek, hogy a dohányzásról való leszokás felerősíti a mentális problémákat azok esetében, akik egész életükben dohányoznak.

A most közzétett új kutatásban Lion Shahab és munkatársai University College London cáfolják ezt a vélekedést. Eredményeik azt jelzik, hogy a dohányzás és a mentális egészség közötti bidirekcionális korreláció két iránya nem egyenértékű, ami pontosabban azt jelenti, hogy inkább a mentális egészség az, ami a dohányzás mellett tartja a beteget.

Egy lépéssel továbbmenve azt is megállapították, hogy idős korban a dohányzás abbahagyása nem súlyosbítja a depressziót.

Az anamnézisben szereplő mentális betegség azonban csökkenti annak esélyét, hogy az adott személy megpróbálkozik a leszokással, ha leszokik a dohányzásról ha mégis, akkor kisebb a sikeres leszokás valószínűsége. Mindent egybevetve, a fenti megállapítások meggyőzően arra utalnak, hogy az idősebb dohányosokat, ezen belül a depresszióban szenvedőket határozottan bátorítani és támogatni kell a dohányzásról való leszokásban, illetve a depressziós betegek számára további segítséget kell adni a cél eléréséhez.

A leszokásnak semmiféle kedvezőtlen következménye nincs, ugyanakkor jó esély van az általános egészségi állapot javulására. Eredményeink azt jelzik, hogy a dohányzásról való leszokás nem rontja, sőt akár még javíthatja is a mentális állapotot, akár azoknál is, akik egész addigi életükben dohányoztak.

• Ahol az spb-ben leszokni a dohányzásról
• Hogyan kell eldönteni, hogy leszokik-e a dohányzásról
• A passzív dohányzás még ártalmasabb?
• Következményei, ha leszokik a dohányzásról
• Dohányzásról leszoktatás, avagy leszokni nem is olyan nehéz!

A depressziós dohányosok ugyanakkor több segítséget igényelnek a klinikustól az egészségi egyenlőtlenségek megszüntetésében.