DEZSŐ ANNA

Hagyja abba a dohányzást, ha az arc felderül

Velünk játszanak az Örkény színészei is: A helyszínen a programok előtt fél órával, a színház bejáratánál lévő infopultban osztjuk a színpadi programra a helyre szóló jegyeket, a többi programra sorszámot. A regisztrált és a nem regisztrált nézőket is arra kérjük, hogy az infopultban vegyék át sorszámaikat.

Üres volt! A láda, amelyből egy másodperc előtt beszélt valaki! Bután állt A szállásmester keresztet vetett.

Kezdés hagyja abba a dohányzást 10 perccel az át nem vett regisztráció érvényét veszíti. A programok korlátozott férőhelyesek, megértésüket köszönjük! A bugrissá lett elit Bóta Gábor, fuhu. Ki volt akadva, hogy a Molnár Ferenc darabokhoz elengedhetetlen elegáns szalon helyett, lepukkant, málló vakolatú szobát lát, finom ruhák, pompázatos nagyestélyik, feszülő frakkok helyett, pedig rikító színű, tiritarka viseleteket, amikben tán csak valami maszkabálon lehetne büszkén virítani.

És közben, a fura külsőségek dacára, ha nem viselünk szemellenzőt, az előadás mégiscsak meglehetősen jó, amit értékel is a publikum zöme. Tény, ami tény, amikor felmegy a függöny, és meglátjuk Izsák Lili díszleteit, jelmezeit, igencsak elbizonytalanodhatunk, hogy esetleg elnéztük a napot és nem is A hattyú megy ma, rosszkor jöttünk.

Igen, Molnár Ferencnél valami olyat várunk, mint amit a Ha az arc felderül a kastély előadása esetében kapunk a Vígben, abszolút first class, luxus környezetet, és drága, pompázatos öltözékű, parádézó hölgyeket meg urakat.

Aki segítette a szódat a dohányzás lemondásában. PARANCS JÁNOS: SÖTÉT FOLYAM

A nemrég a Centrálban bemutatott, ugyancsak Molnár vígjátékban, a Delilában még a vidéki csárda csapszéke is úgy néz ki, mintha a Gundel exkluzív különtermében lennénk, és a szereplők viselete irigylésre méltóan kifogástalan, naná, hogy még a csóró vőlegényé is. Az Örkényben akkor mi a fene ez a téboly? Kapásból nehéz mire vélni. Molnár bombabiztos, hajszálpontosan szerkesztett drámai szerkezeteket írt, amikhez hozzátartozik az általa elképzelt megfelelő miliő, a rendező, a tervező csak ne nagyon ugrabugráljon, ne rukkoljon elő, hű, de egyéni elképzelésekkel, mert abból ennek a szerzőnek az esetében rendszerint üzemzavar támad.

Mint például, amikor a Kamrában ha az arc felderül a Játék a kastélyban előadásával próbálkoztak, amúgy fölöttébb tehetséges művészek. De itt most valahogy nem támad üzemzavar. Nem mondom, hogy nem kell szokni a látványt. Hogy a mondatok és a külcsín között nem támad akár feszélyező ellentét. Na, de valószínűleg éppen ez a cél. Mára sok tekintetben oda az ízlés, a stílus, a formátum. Az elit tagjai közé is sok bugris került. A hatalomban lévők között is jócskán akad faragatlan fickó vagy éppen némber, ahogy a hatalomba felkapaszkodni akarók között szintén.

Márpedig A hattyú súlygyarapodás, hogyan lehet leszokni a dohányzásról éppen az, hogy az özveggyé vált, lecsúszott Beatrix hercegnő a lányát, Alexandrát mindenáron Albert trónörökösre akarja tukmálni, aki édeskevés érdeklődést mutat iránta.

Ahogy egyébként Ficza Ha az arc felderül játssza, más iránti különösebb érdeklődés sem fedezhető fel ebben a kényeskedő, önimádó, némiképp tökkelütött alakban, aki légyegében hagyja abba a dohányzást pojáca.

kezd fogyni, hogyan leszokik a dohányzásról

A háttérből nyilván a szintén elözvegyült anyja, Mária Dominika hercegnő vezérli. A trónörökös párjának szánt lány viszont belehabarodik a képességes, érzékeny tanárába, dohányzás kódolás Orsk ez az egész arisztokrata sereglet magas lóról alaposan lenéz, pedig többet ér mindannyiuknál. Csak hát a szemükben ő a plebs, alantas kiszolgáló személyzetnek tekintik fene nagy korlátolt gőgjükben.

Emiatt fuccsá válhat Beatrix terve. No, de valóságos felmentősereggel is felérve megérkezik a harmadik felvonásban Mária Dominika. Ez a darab ziccerszerepe, akár el lehet vinni vele a tejfölt. És ugyanebben az épületben, amikor még javában Madách Kamarának hívták, Tolnay Klári méltán el is vitte. Eljátszott egy igazi, tetőtől talpig a hagyja abba a dohányzást legtermészetesebb módon elegáns, lefegyverzően okos nagyasszonyt, aki végtelen szellemességgel, de azért parancsoló módon, a fia felé tessékelte Alexandrát, így biztosította a hatalom zavartalan átmentését.

Takáts Kati az Új Színházban, ugyanezt a hercegnőt, körülbelül tíz éve, sokkal kevésbé kifinomultnak, sőt már-már butának ábrázolta, de olyannak, aki érti a csíziót. Ja kérem, megyünk és megyünk egyre lejjebb a hatalom színvonalában. Most ugyancsak ebben a szerepben Für Anikó végtelenül cinikus embert mutat, aki nem hiszi, amit mond, mégis abszolút magabiztos.

  • Könnyű leszokni a dohányzásról carr
  • Túrabeszámolók | TTT
  • Lévai Béla emlékére Voici septembre!
  • Aki segítette a szódat a dohányzás lemondásában.
  • Örkény Színház - Hírek

Meg van győződve róla, hogy ő nem járhat pórul, nem kerülhet lejjebb a társadalmi ranglétrán, bárkire átviszi az akaratát. És tényleg. Pedig Tenki Réka Alexandraként érzékeny, a tanár eszméire, tanaira és nagy lelkére fogékony lányt játszik, csaknem a határán van annak, hogy elszökjön vele. A Nagy Zsolt megformálta tanár művelt, nyitott, mégis menthetetlenül naiv, igazán szerethető.

Némiképp a mind lejjebb tolt, ellehetetlenített értelmiség megtestesülése. Jácint atya, Beatrix bátyja, Mácsai Pál megszemélyesítésében, az egyetlen ember, aki tökéletesen tisztán lát.

Ezredvég - XXV. évfolyam, /2. március-április (2)

Hajszálpontosan látja a tanár értékeit, és méltányolja is ezeket. De, ahogy ránéz a szerelmesekre, és villámgyors határozottsággal, azt mondja, hogy ebből nem lehet semmi, egyértelművé teszi, hogy kinek a malmára hajtja a vizet. Beatrix Csákányi Eszter, aki érzékelteti a nemesi vért is, de azt is, hogy ebből a nőből teljesen eltűnt a tartás, a méltóság, ügyeskedővé, simlissé, olykor már-már tenyerestalpasan durvává vált.

A húga, Takács Nóra Diána képében, minden pillanatnyi helyzethez nyugtalanul próbál alkalmazkodni. Beatrix fiai, és Albert kíséretében egy ezredes, illetve az udvarmester, tulajdonképpen vizesnyolcasok, nem rúgnak érdemben labdába. Polgár Csaba Hamletként évek óta játssza, hogy mennyire kétségbeesetten dühös a világra. Most ezt a dühöt kivetíti rendezőként, A hattyú előadására is. Amikor már világossá válik, hogy nincs apelláta, Alexandra, akarja, nem akarja, hozzámegy a trónörököshöz, a színpad jobboldalán csoportba rendeződnek a győztes hatalmasok.

hagyja abba a dohányzást, ha az arc felderül gyakori vizelés, hogyan lehet leszokni a dohányzásról

Mintha fotózkodnának, önelégülten vigyorognak. Baloldalon a kisemmizett, munkáját vesztett, lógó orrú tanár. Keserű végkifejlet, riasztó helyzetkép. Mégis lehet nevetni rajta. Polgár nem vágta sutba Molnár humorát. Csak szalonvígjáték helyett kicsit a groteszk, sőt, az abszurd irányába vitte a produkciót, És ezzel csupán leképezi a valóságot, hiszen mindinkább azt érezzük, hogy Abszurdisztánban vagyunk kénytelenek élni.

Franz Kafka Az átváltozása nem egyszerű olvasmány a gimnáziumok végzőseinek sem. Az egyszerre abszurdnak és komikusnak is nevezhető történet Gregor Samsa szerencsétlen sorsáról vegyes érzésekkel engedi el az olvasóit: Gáspár Ildikónak, aki az Örkény Színház deszkáira transzformálta a művet, láthatóan ez a kettősség tetszett.

Az átváltozás című darab azonban nem egyszerűen egy utazóügynök története, aki egy reggelre arra ébred, hogy bogárrá lett.

Božena Slančíková-Timrava: Kellemetlen kérők

Gáspár Ildikó hat másik Kafka novellával együtt kötötte láncra az előadás fő szálát, és mi megjárjuk vele a rémálmokat, a félelmeket és egy felnőtt testbe burkolózó gyermek örök bizonytalanságát is. Közben megismerjük magát Kafkát azon részletekből, amelyek átkötésként szerepelnek Levél apámhoz című írásából. Apjának szánt, de soha el nem küldött leveleiben leírja, miért is félt tőle annyi éven keresztül és milyen érzések gyűltek össze benne.

Ez a viharos apa-fiú motívum ha az arc felderül vezérelv, ennek ívén kíséri végig az előadás a benne feldolgozott novellákat. Izsák Lili óriási, forgó henger alakú, huszonegy szeletes, spalettás díszlete szcenika: Nádasdi Csaba egyből megragadja a tekintetet és kíváncsivá tesz minket. Végig velünk marad, miközben időt és teret nem kímélve utaztatja a nézőket Kafka álomszerű groteszk dohányzás kezelése és megelőzése. A díszletet ihlető eredeti szerkezet August Fuhrmann találmánya volt, és Kaiserpanorama néven vált ismertté.

Ezen szerkezeten is kis betekintők voltak, amelyek háromdimenziós hatású sztereoképeket vetítettek a csodájára járó embereknek. Az előadást Csákányi Eszter párperces táncszereplése indítja, amit igazából bűn megszakítani, de tökéletesen betölti funkcióját, megadja az előadás alaphangulatát.

Božena Slančíková-Timrava: Kellemetlen kérők | Napút Online

Igaz, mint bejárónő többször visszatér még a színre — de ott is kifejezetten kevés időt tölt velünk, bár mi örömmel néznénk még játékát. Egy bábbal a kezében, csíkos bő nadrágban ül le elénk és ismerteti az Oklahomai Természeti Színház felhívását, amely szerint bárki lehet bármi, ők mindenkit szívesen fogadnak. Polgár Csaba ekkor lép először a színpadra: vasalt nadrágban, zakóban és végig állandósuló aktatáskájával Karl szerepében, és innentől kezdve ő vezeti a nézőket.

Idegen ma a táj, noha semmi se más, Ugyanaz van a kék kupolában, Az a lomb, az a rét, az a vízcsobogás, Hanem ő odalett a csatában. Igazát sose hallhatom én ezután A mi nyugtalan éji vitánkban. Kusza nélküle, most veszem észre csupán, Mikor ő odalett a csatában. Sose tudta a csend meg a vers ütemét, Esze járt, de a szembe irányban, Pihenőt nem adott, le se hunyta szemét, De ma nincs: odalett a csatában.

Egyszerre személyesíti meg a gyermeket és a felnőttet, másodpercek alatt képes váltogatni karaktereit. A darab szereplői jellemben nem erősek, mindenkiben rejlik gyengeség, gyávaság, ezt szereti megmutatni, de semmiképp sem erőlteti — egyszerűen természetesnek hat, amit csinál, eltűnik a színész és csak a karakterek léteznek tovább. A fehérre festett arcok, piros szájak és fekete tekintetek egyrészt kiemelték a színészek arcjátékát, másrészt hátborzongatóvá tették azt.

Ahogyan időben halad előre az előadás, úgy a többi színész is becsatlakozik a henger köré az amerikai útra. Marina Sremac jelmezei univerzálisan igazodnak a jelenetekhez, ennek köszönhetően nem jellemző a nagyszabású kosztümcsere. Az előadásban vendégként szereplő Roszik Hagyja abba a dohányzást az angyali Fannyt és muffos hölgyet alakítja.

Kissé rejtélyes, kissé finom, de valahogy azért tartunk is tőle. Egyszerre nézzük Kerekes Évátsötét úrnőnek és megtört anyának, míg Kókai Tünde Greteja a szemünk előtt elevenedik Joker Harley Quinn-jévé a tetoválásokkal díszített öltözékével és fabunkójával.

hagyja abba a dohányzást, ha az arc felderül

Visszatérő, az el nem felejthető apa megformálójaként, a vendégként hívott Kovács Zsolt játszik, hagyja abba a dohányzást fegyencgyarmat rémmeséjében azonban már egy szívtelen, kegyelmet nem ismerő katonai vezetővé válik. Takács Nóra Diána is megjelenik a színen, hosszú, kétoldalt lenyúló fonat lett a fő ismertetőjegye a cselédlány, az oklahomai nő és Az ítélet akaratos menyasszonyaként.

A hangjuk összefonódásával csak építették a rémségeket, és a feszültség beleitta magát még Gregor ruhájába is.

Anna hintázik

Személyzeti főnök, Gregor cégvezetője, majd magává Blumfelddé alakult Znamenák István, aki Blumfeld történetben a két labda pattogásával egy olyan rémületet mutatott be, ami magát a falak közötti őrületet tárta elénk.

Végül persze Csuja Imre is része volt a darabnak ha csak pár mondat erejéig ismint irodavezető, főnök, és a három albérlő egyike.

hagyja abba a dohányzást, ha az arc felderül hagyja abba a nikotin tapaszok dohányzását

Kapkodjuk a fejünket, mert mindig történik valami. Az átváltozást négy képen követhetjük végig, amit Gáspár Ildikó ismertebb Amerika — Az Oklahomai Természeti Színház fejezetAz ítélet és kevésbé ismert Blumfeld, az öregedő agglegény, Boldogtalanság, A fegyencgyarmaton novellákkal szakított meg és Ari-Nagy Barbara, Gábor Sára dramaturgok segítségével dolgozott össze. Ez az őrült, groteszk Kafka-világ, az elidegenedés poétikája nem való hagyja abba a dohányzást.

Már az első mozdulatoktól kezdve látszott a pontos munka és a szilárd eltökéltség, ami ennek az előadásnak a rejtett, a próbafolyamatok során kikovácsolt erénye. Számomra hatalmas meglepetés volt ezt úgy nézni, hogy a legutóbbi Gáspár Ildikó-rendezés, amit láttam, az évadban már sajnálatosan lekerült műsorról, ez a szintén nagy sikerű Apátlanokvolt.

Örvénylő abszurd — Az átváltozás — kritika Comandsoda. Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélését ezúttal az Örkény István Színház társulata vitte színpadra azonos címmel.

A darabot Gáspár Ildikó írta és rendezte az író művei alapján. Az előadás nem csupán az író leghíresebb művével foglalkozik. Gáspár Ildikó rendezőnő alaposan szemügyre vette Kafka műveit, s úgy ollózta össze az egybevágó darabokat, hogy azok egy nagy egésszé hagyja abba a dohányzást, egymást kiegészítve alkossanak egy igazán kafkaeszk hangulatú előadást. A műben feldolgozásra kerültek híres elbeszélések Az ítélet, A Fegyencgyarmatonilletve néhány kevésbé ismert ha az arc felderül Boldogtalanság, Blumfeld, az öregedő agglegényamelyeket az igazán elszánt Kafka-rajongók ismerhettek.

Továbbá a darab egy fejezetet is feldolgoz az író befejezetlen Amerika vagy újabb kiadásában Az elkallódott fiú című regényéből. Mindezt pedig laza hálóként szövi körbe Kafka óriáslevele, amelyet édesapjának fogalmazott meg, s amelyben a rá jellemző kíméletlen részletességgel és őszinteséggel boncolgatja, miért rettegett tőle egész élete során — nyújtva ezzel egy információdús alapanyagot az életművét pszichoanalitikus szemmel megközelítő irodalmárok számára.

Így kapunk egy örvénylő műkomplexumot, amely nem kizárólag az abszurd irodalom megteremtőjének megértését próbálja elősegíteni a különböző művek összeillesztésével, hanem színházesztétikai megoldásokkal szemlélteti a Kafka életmű álomlogikáját, az egymásba nyíló tér- és idődimenziókat, a személyiség szétaprózódását, az emberi természet groteszk megnyilvánulásait, az önmarcangoló, egzisztencialista bűntudat pusztító erejét és legfőképp az apák — a legfelsőbb hatalmak — nyomasztó súlyát a fiúkra, az elnyomottakra.

Božena Slančíková-Timrava: Kellemetlen kérők Alighogy Mrázovičék megvacsoráztak, beállított hozzájuk a házigazda barátja, Štefan Šporinský szomszéd — egy felettébb izgága kis házasember — s lecövekelt az asztal mellett, kurta alakját kackiásan kihúzta, és gyönyörű, sűrű, sötét bajusza hegyét pödörgetve, vizsla tekintettel rámeredt a házigazdára, mintha az már előre tiltakozna az ellen, amit hallani fog. A vacsorától elpilledt házigazda a díványon terpeszkedett nagy kényelmesen. Lánykák, hol vagytok? A lánykák tették a maguk dolgát.

A Kafka-recepció történetében nem ismeretlen az a megközelítés, amely során az író műveit naplóbejegyzései, levelezései, privát életének eseményei alapján próbálják feldolgozni.

Ebben persze fontos szerepet játszik az a bizonyos levél, amely alapján rengeteg összefüggés tárul fel a művek gubancos belső logikája és Kafka szorongó, bizonytalan természete között. Valamint az író maga is hajlamos volt műveinek sötét és rejtélyes értelmét saját életére visszavezetni, erre számtalan példa található naplójában. Gáspár Ildikó is ebből indult ki, és nagyjából az összes szerepeltetett alkotást az apa-fia kapcsolatok perspektívájából dolgozta fel.

A Boldogtalanság és Blumfeld, az öregedő agglegény jelenetei kivételek valamelyest. E két jelenet már sokkal inkább a bizonytalanná, nyomorulttá torzult felnőtt férfiak, agglegények elkerülhetetlen sorsába kapaszkodik bele, akiknek örök magány a jussuk, amiképp magának, Kafkának is ez jutott.

Az előadás során hömpölyögnek előttünk a kafkai rémképek: az Amerika cirkusztársulatának démoni alakjai, az újból és újból felbukkanó apafigura, aki az erőtlen fiúban szüntelenül csalódni kénytelen, illetve a főszereplő meghasadt tudatának sok-sok énjei, akik hagyja abba a dohányzást kórusként narrálják Gregor állattá válásának történetét.

A színpad legfőbb eleme egy óriási, forgó henger, amelyet egy Kaiserpanorama nevű szerkezet ihletett.

hogyan lehet elpusztítani a dohányzás iránti vágyat mennyi szünet a dohányzásról való leszokás után

Ezt az író minden bizonnyal egy amerikai útikönyvből ismerhette meg a tengerentúlon játszódó regényének írásakor. A gép oldalaiba illesztett lencséken keresztül a látogatók térhatású képeket vizsgálgathattak a forgó sztereoszkópok segítségével. A kiváló ötlet, hogy ezt a gépet installálják be a színpadra Izsák Lili érdemeit dicséri. Ez a megoldás egyszerre teszi lehetővé a gomolygó valóságszeletek gyors váltakozásának, a kafkai álomérzületnek, a különböző téridő síkok összefonódásának, a lét szédítő korforgásának ábrázolását.

Pazar megoldás, egy zörgő-kattogó, nehézkes szerkezet, amely baljóslatúan tornyosul a szereplők fölé, s amelyből ki- és belépve újabb és újabb jelenetekben találhatjuk magunkat, organikus egésszé összekapcsolva a különböző alkotásokat, amelyek így ugyan veszítenek autenticitásukból, cserébe viszont újabb aspektusokat nyitnak meg a nézők számára.

A szereposztás rendkívül jól sikerült. A kulcsfigurákat alakító, Kafkáról mintázott Polgár Csaba teszetosza, jelentéktelen testtartásánál, vézna alakjánál, elcsukló hangjánál és váratlanul kirobbanó indulatainál aligha találhatnánk hitelesebb ábrázolást Gregorra, Karl Rossmannra, K. Fehérre mázolt, halovány arcáról tökéletesen hagyja abba a dohányzást az élet nyomait, a semmibe hulló karakter látványosan vergődik kitaszítottságában.

Kovács Zsolt meghívott előadóként pedig az apa szerepében olyan rémisztő, mélyről jövő undorral ítéli halálra fiát újra és újra, hogy az ítélet elhangozta kísérteties visszhangként cseng a fülünkben még napokig.

Mindezt Kákonyi Árpád és Matkó Tamás bájosan nyomasztó zenéjére és Juhász András rémisztő videóira, amelyek csupán emberi testrészekkel is a szörnyű féreggé változott Gregor illúzióját képesek kelteni. Ha összességében tekintünk az előadásra, akkor nagyon elégedettek lehetünk. Ha az arc felderül részletgazdag gesztusvilág és a finom utalásokban teljes előadás a Kafka életmű beható ismeretéről tanúskodik.

Ráadásul sikerült a Kafkára egyébként nagyon is jellemző óvatos humort kiemelni a legnyomasztóbb művekből is. Ám a darab egyetlen gyengesége talán éppen erősségében rejlik: a túlzott koherenciában. Gáspár Ildikó nem hagyott területet a befogadói lehetőségek kibontakozására, s kizárólag egy, Freudiánus megközelítés alapján megragadott dimenzió szerint válogatta és illesztette egybe a műveket.

Ilyeténképpen pedig hiába a remek és velejéig harmonikus színdarab, nehéz eltekinteni az általa sugallt Kafka-interpretáció ijedelmes egysíkúságától.

Nem esik szó a társadalomfilozófiai, vallási vagy a történelmi olvasatokról, amelyek legalább olyan fontos szempontok a szerző életművének vizsgálatakor.