Dohányzásellenes alapítvány. Hírek - A stúdióban az Országos Dohányfüstmentes Egyesület képv - kisteherkolcsonzes.hu
Tartalom
A dohányzás szövődményeként kognitív gondolkodási zavar kialakulása figyelhető meg.
A dohányfüst összetevőjéből a cyonid, a szén — monoxid és a nikotin jelenti a legnagyobb veszélyt. A nikotin pszichoaktív szer, mely elsősorban a figyelmet, koncentrációt, az információfeldolgozás sebességét növeli.
Ezért olyan elterjedt a fiatalok, és az aktív dolgozók körében. A nikotin lebontásához a szervezet azonban előállítja a kotinint, ami a hírtelen jelentkező pozitív hatások ellenkezőjét váltja ki.
A klinikai vizsgálatok nem igazoltak ugyan szoros összefüggést, azonban azt egyértelműen kimutatták, hogy a tartósan aktív, vagy passzív dohányzásnak kitett emberek nyálában magasabb a kotinin szint. A magas kotinin szintet elérő passzív dohányosoknál kétszer több kognitív nehézséggel küzdő személy van, mint a régóta aktív nikotin függő emberek között. A magas kotinin szint hatására a kognitív funkciók beszűkülése ugyan lassabb folyamat, dohányzásellenes alapítvány ahogy ez dohányzásellenes alapítvány káros anyag kiürül a szervezetből, azonban epigenetikai hatása miatt mégis dohányzásellenes alapítvány idegrendszeri módosulást okozhat, és akár kihatással lehet a következő generáció kognitív képességeire, egészségi állapotára is.
A dohányzásból adódó magzati károsodás molekuláris szinten még 5 éves korban is kimutatható a gyermekeknél, a szövődményekkel és egyéb járulékos tünetekkel pedig egy életen át küzd szemünk fénye, életünk értelme.
A dohányzás a magzatra nézve azért veszélyes, mert csökkenti az anya — gyerek között megfelelő véráramlást, így kevesebb oxigén jut a gyermekhez.
A vérellátás akadályozottsága oxigénhiányos állapot, és tápanyaghiányt is eredményez, ami az újszülötteknél elsősorban kis születési súlyban, a korai gyermekkortól kezdődően pedig a kognitív területek lassabb fejlődésében, iskolás korra pedig akár tanulási nehézségben is jelentkezhet. Ultrahangos vizsgálatok kiértékeléséből összegezhető, hogy a dohányzó anyukák babái a méhen belül a nikotin hatására stresszt élnek át.
Intenzívebben mozognak, azonban a méhen belüli mozgásszerveződésük nem válik egyre összerendezettebbé. A passzív dohányzó újszülöttek tüdején már láthatóak azok a szürke apró foltos elváltozások, melyek a kisgyermekkori gyakori hurutos dohányzásellenes alapítvány alapjául szolgálnak.
A dohányzó szülők gyermekeinél gyakoribb az asztma és más légzőszervi megbetegedés. A magatartás — figyelemzavar, autizmus és a diszek hátterében gyakori hurutokból adódó beszédészlelés — beszédértés zavar, anyagcsere és -felszívódási nehézség pedig legtöbbször a magatartási - és viselkedési problémákért felelős.
Mindkét esetben szinte mindig megkésett idegrendszeri fejlődést is találunk, ami a mozgás szervezetlenségében jelentkező tünet.
